Kínai vízum

Beleszülettünk egy nagyon jó világba, ahol adott a szabad mozgás minden feltétele (közlekedéstechnikai, politikai, anyagi), ahol nagyjából alanyi jogon az van az útlevelünkbe írva, hogy a világ összes országába érvényes.

Kicsit magunkra vettük, hogy nem volt egyszerű a kínai vízum beszerzése — persze kérdés, hogy mihez képest. Például hogy a saját kontinensünkön belül útlevél nélkül mászkálhatunk, amerre kedvünk tartja.

Első körben elhajtottak minket a nagykövetségről azt mondták, menjünk vissza több papírral. (Hozzunk valami papírt a munkáltatótól, hogy elenged ennyi időre. Akkor arról, hogy felmondtunk. Akkor arról, hogy nem. Mindegy, csak valami papírt.)

(Egyébként is, mit akarunk egy hónapig Shanghaiban? de mi van ott? tényleg, semmi: egy eldugott, jelentéktelen, unalmas porfészek.)

Igaz, kicsit fölé lőttünk az egy éves, többszöri belépésre és belépésenként 60 nap tartózkodásra jogosító kérelemmel. Az elv az volt, hogy megpróbáljuk, hátha megadják. Nem adták meg, úgyhogy jött a b-terv.

B-terv

Az 1000 út utazási iroda munkatársa azt mondta, nem fog menni a kétszeri belépés, ha nincs meg a második belépés repülőjegye. Mi úgy gondoltuk, hogy de, így személyesen próbálkoztunk.

Másodszorra kedvesebb volt a vízumkérelmeket befogadó hölgy, és kedvesebbek voltak a mi feltételeink is. Most fél évig érvényes, 2 x 30 napos vízum birtokosai vagyunk. Tökéletes.